Milyen színtereken és hogyan zajlik a jövő hadviselése? Hogyan hasznosulnak a katonai fejlesztések a civil életben? Lehet egyszerre katonának és nőnek lenni? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatóival a március 2-i a Tudáspresszóban, melynek kivételesen a 100 Csoda kiállítás adott otthont.
Dr. Fábri György vendégei a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatói: Siposné Prof. Dr. Kecskeméthy Klára ezredes, oktatási rektorhelyettes, Prof. Dr. Padányi József mérnök ezredes, stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes, valamint Dr. Kovács László, mérnök őrnagy, az Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék egyetemi docense voltak.
A beszélgetés fő témája a katonai kutatások jelenlegi állása volt. Ennek kapcsán Padányi József professzor elmondta, hogy a ’80-as évek végén a védelmi ipar a teljes nemzetgazdaság 2%-át tette ki, melynek 76%-a exportra irányult és közel 20.000 ember foglalkoztatását biztosította. A ’90-es években ez az arány gyakorlatilag nullára csökkent, és csak mostanában indult meg újra a fellendülés, miközben a prioritások jelentősen megváltoztak. Dr. Kovács László arról számolt be, hogy a katonai innováció helyett ma már a polgári kutatás, fejlesztés került előtérbe. Kutatásaik, pályázati tevékenységük szorosan kapcsolódik más hazai és nemzetközi oktatási és kutatóintézetek tevékenységéhez. A kutatási tevékenységben jelentős elmozdulás történt a katasztrófavédelem, a kritikus infrastruktúra védelme és az éghajlatváltozással kapcsolatos biztonsági kutatások felé.
A katasztrófavédelem kapcsán Dr. Padányi József elmondta, hogy a honvédség olyan humán állománnyal és technikai felszereltséggel rendelkezik, melyet vétek nem használni. Másik fő kutatási területe pedig az éghajlatváltozás hatása a katonai erőkre, és a katonai erők hatása az éghajlatra. Mint elmondta, jelenleg is folynak olyan nemzetközi kutatások, melyek célja egyes területek éghajlatváltozásának előidézése. Az éghajlatnak, a klímaváltozásnak a katonákra gyakorolt hatásai között pedig kiemelte, hogy a hazai katonaorvostan világszínvonalú és nemzetközileg is elismert helyen áll.
Dr. Kovács László a robottechnika területén folytatott kutatásairól számolt be, melyek részben haditechnikai célokat szolgálnak (pl. a humán állomány védelmét), nagyobbrészt azonban a civil életben is profitálni lehet ezekből a kutatásokból, hiszen a robottechnikának igen nagy jelentősége van például a logisztika és a katasztrófavédelem területén is. Elmondta, hogy a hadműveletek 75%-át a logisztika teszi ki, éppen ezért különösen fontos a szállítás automatizálása. Jelenleg elsősorban a légi robotkutatás terén számolhatnak be jelentős előrelépésről, miközben a szárazföldi technológia fejlesztése lassabban halad a navigáció nehézségei miatt.
Kiemelt kutatási terület ezen kívül a kritikus infrastruktúra védelme, hiszen napjainkban a lakosság jelentősen függ ezektől (pl. víz- és áramellátás), éppen ezért a folyamatos energiaellátás létfontosságú.
A házigazda azon kérdésére, hogy van-e ellenállás a civilek részéről a katonai kutatásokkal szemben, Kovács őrnagy elmondta, hogy a lakosságnak nincs miért tartania a hadseregtől, mivel ők azok, akik a legjobban tudják, mit jelent a háború, éppen ezért igyekeznek elkerülni azt.
Padányi professzor hozzátette, hogy önmagában a katonai fejlesztés nem jelent semmiféle veszélyt, sokkal inkább az, ha illetéktelen kezekbe kerül.
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemről az oktatók elmondták, hogy – bár az intézményt a misztikusság és titokzatosság légköre lengi körül – az egyetem teljes mértékben nyitott, jelenleg a hallgatók 90%-a civil. Az intézmény különlegességét az adja, hogy egyrészt speciális területeket oktatnak; másrészt a kis hallgatói létszám lehetővé teszi a családias légkört és azt, hogy az oktatók jóval nagyobb figyelmet szenteljenek a hallgatóknak, mint a nagyobb egyetemeken. Többdiplomás, több nyelven beszélő tiszti állományukra rendkívül büszkék. A civil oktatás mellett természetesen tisztképzés is folyik az intézményben. A kadétok az egyetemi oktatásban ugyanúgy vesznek részt, mint bármely más civil hallgató, ám emellett fegyelmet és feletteseiknek való feltétlen engedelmességet tanulnak, miközben a zárt közösségben rendkívüli összetartás alakul ki és gyakran életre szóló barátságok köttetnek. A visszajelzések szerint a Honvédség elégedett az intézmény falai közül kikerülő tisztekkel.
A nők szerepéről a hadseregben Dr. Kecskeméthy Klára elmondta, hogy a NATO-tagországok között Magyarország élen jár a nők arányának tekintetében, ami jelenleg 20%. Természetesen a hivatás és a család összeegyeztetése itt is bonyolult, az ezredes szerint csak komoly családi támogatással lehetséges.
A beszélgetés férfi résztvevői is megerősítették, hogy a nőknek helyük van a hadseregben, katonaként ugyanolyan teherbírással rendelkeznek, mint a férfiak. Padányi professzor elmondása szerint „a nők jelenléte olyan, mint az olaj a háborgó tengeren, csillapítólag hat”, vagyis a férfiak ösztönösen is jobban kezelik indulataikat a hölgyek jelenlétében.
Kecskeméthy Klára hozzátette, hogy a hadseregnek nincs neme, vagyis ugyanolyan jogok és kötelezettségek vonatkoznak a férfiakra és a nőkre.
A beszélgetés végén, mint mindig, a nézők kérdéseire is válaszoltak a meghívott vendégek. Többek között a lézertechnikával és a nanotechnológiával kapcsolatos katonai kutatások érdekelték a kérdezőket. A lézertechnológia kapcsán Dr. Padányi ezredes elmondta, hogy jelenleg is folynak kutatások a fény és a hő harcászati felhasználására, nem halálos fegyverek kifejlesztése céljából, melyek az ellenfelet harcképtelenné teszik, de nem ölik meg. A nanotechnológiával kapcsolatban Kovács őrnagy a biztonsági vonatkozásokra hívta fel a figyelmet, mivel az atomszinten szilárd anyagokban mozogni képes nanorobotok a kémkedés új perspektíváit nyitják meg, és ezekre fel kell készülniük a kutatóknak.
Ugyancsak nézői kérdésre válaszolva a résztvevők elmondták, hogy ma már nincs ellenségkép a hadseregben: szövetségi kötelezettségek és prioritások vannak: Magyarország számára jelenleg a Balkán az elsődleges prioritás katonai szempontból.