Orvos-kutató, aki a lelki egészséget is fontosnak tartja, és a népegészségügy fejlesztését a klinikai csúcskutatással együtt kezeli. Egyetemi vezető, aki a nemzetközi versenyben helytálló intézményt vezet, és minőségi mércét állít a középiskolákból érkezők elé. Értelmiségi, aki a kultúra, a művészet, a tudomány és a politika világában mozog. Hogyan működik mindez együtt? Tulassay Tivadar rektor úr volt a 2010. áprilisi TudásPresszó vendége, akivel a feltett kérdésre sikerült választ is találni.
Mindenkinek annyi ideje van arra, amit szeret, amennyit rá szán – mondja Tulassay Tivadar rektor, aki munkája, közéleti szerepvállalása mellett rendszeresen jár koncertekre, operába, kiállításokra, gyakran akár több száz kilométert is hajlandó utazni egy számára érdekes alkalom kedvéért.
A házigazda, Fábri György kérdésére, hogy vajon személyes választás, vagy az iskolák, professzorok hatására választotta épp a gyermekgyógyászatot, azt felelte: azzal már egészen korán tisztában volt, hogy nem a manuális orvoslást fogja választani, de a személyes élményeknek is meghatározó szerepe volt a döntésben.
Orvos-beteg párbeszéd
A párbeszéd rendkívül fontos orvos és páciens között. Ha nincs meg a bizalom, az eredmény is kétséges – mondta a professzor. A szülőkkel való kommunikáció a gyermekek orvoslásának kulcskérdése. Az elmúlt évtizedek során szemléletváltás történt e téren, hiszen pár éve a szülők csupán heti néhány órán át látogathatták kórházban fekvő gyermeküket, ma már azonban az egyik szülő folyamatosan ott lehet a betegágy mellett. Ez azonban új kihívást is jelent az orvosok számára, hiszen a szülőt be kell vonni a döntésekbe.
Bár az orvosi egyetemen tanítják az orvos-beteg, illetve az orvos-hozzátartozó közötti kommunikációt, ám a példa, amelyet a fiatal orvosok idősebb kollégáiktól látnak, lényegesen nagyobb jelentőséggel bír.
A gyógyítás sarkalatos pontja az orvos döntése, ami semmiképpen sem fekete vagy fehér. A professzor nem szívesen használja a protokoll kifejezést, sokkal inkább útmutatásnak tekinti a szakmai silabuszt, amelyet személyes intuícióval kell kiegészítenie. A döntést azonban valakinek el kell vállalnia, hiszen az orvos döntésképtelensége a beteg kárára lehet. Az orvosképzés egyik legnagyobb problémája jelenleg az, hogy a medikusoknak kevés lehetőségük van az egyes betegekkel közvetlenül kapcsolatba kerülni. Az elvárás a társadalom részéről a tökéletes ellátás, ám az orvostanhallgatók lehetőségei korlátozottak.
Abszolút zsenik
Magyarországon a tapasztalat szerzés szempontjából a helyzet lényegesen jobb, mint például Nyugat-Európában, ezért sok külföldi hallgató érkezik a hazai egyetemekre. Közben pedig számos esetben elhangzik a kritika, hogy miért nem szerepel egyetlen magyar egyetem sem a nemzetközi rangsorok előkelő helyein. Ennek egyik oka, hogy ezek a rangsorok bizonyos szempontokat vesznek csupán figyelembe, például, hogy van-e Nobel-díjas kutató az adott intézményben – márpedig ilyen kutató csak akkor van, ha az egyetem megveszi. Fábri György a téma kapcsán felvetette, hogy az elmúlt 30 év úgy telt el, hogy a kutatás-fejlesztés nagyságrendekkel kisebb hazánkban, mint az azt megelőző időszakban. Vajon meddig lehet még a magyar szürkeállomány kiválóságát szajkózni ilyen körülmények között? Tulassay Tivadar szerint minden évben kitermelődik az az abszolút zseni, akinek nem számítanak a mostoha körülmények. A magyar szürkeállomány már igazolta önmagát, hiszen minden évfolyamon 15–20%-nyi tehetséges fiatal van, aki a magyar nevet fényesíti az egész világban. Ők azok, akik visszatérvén képesek jelentős szellemi műhelyeket teremteni külföldi kapcsolataik révén.
Értékközpontú oktatásfejlesztés
A napi sajtóban is gyakran előforduló témát, az orvoshiányt is firtatta Fábri György.. A professzor elmondta: az EU általános problémája az orvoshiány, ami nem kis mértékben éppen a mindent túlszabályozó uniós folyamat következménye. Ha az orvosokat elzavarják a kórházakból azzal, hogy túl sokat dolgoznak, azonnal 40%-os orvoshiány keletkezik. Az pedig természetes migrációs folyamat, hogy megindul a vándorlás erre a helyekre. A jelenlegi uniós direktívához a hazai orvosképzés kevés, és mivel a vákuum hatása többnyire kelet–nyugati irányú, várhatóan a tőlünk keletebbre lévő országokból érkezik majd egyre több orvos hozzánk.
Azon kérdésre, hogy milyen diagnózist adna a jelenlegi társadalmi problémákra, és milyen terápiát javasol a professzor, Tulassay Tivadar az oktatás szerepét emelte ki. Úgy véli, az oktatást olyan szintre kell hozni, ami valódi értéket közvetít és felelősséget ró pedagógusra, szülőre, gyermekre egyaránt – ez azonban rendkívül hosszú folyamat.
Tolnai Kata és Ferbert-Vadász Ágnes
Sajtómegjelenések:
Az orvostudomány sikerágazata a gyerekgyógyászat – edupress.hu
Oktatás, oktatás, oktatás – Magyar Hírlap online